7 perc

Mivel még van 7 percem, mielőtt elindulnék Robi elé, gondoltam írok egy rövidet.
Nagyon sokan felköszöntöttek a szülinapomon és ezt köszönöm szépen :)
Robi volt az első. 8-án beállította az ébresztőt éjfélre és 9-én 00:00-kor felköszöntött. Kicsit megijedtem az ébresztőtől, azt hittem, hogy már vége is az éjszakának és nem értettem, hogy miért van olyan sötét? Nagyon aranyos volt :) a család is felköszöntött már, de találkoztunk az üzleti találkozón, úgyhogy ott megint megtaláltak. Csabi nagyon aranyos volt, felhívott és szervez egy baráti összeröffenést ma estére. Úgyhogy azt is nagyon várom már! Julcsival is beszéltem telefonon. Szóval egy szó mint száz: gondoltak rám a barátaim :) És még sokan mások a felsoroltakon kívül. De a legjobb az volt, hogy leszámítva az egyetemet, egész nap Robival lehettem, nem úgy, mint az ő szülinapján. De most legalább összejött :)

Közben kiderült ma, hogy sokkal több Károlyis jár az ELTE-re, mint gondoltam. Összetalálkoztam Szabival is, aki egy évfolyammal fölöttem járt. Talló osztálytársa volt. Aranyos volt, nem igazán beszélgettünk gimiben, most sem sokat, de valamennyit igen. Érdekes volt ez a spanyol földrajztudomány, a csoport 95%-a megbukott az első kvízen. De most komolyan... Honnan tudjam, hogy milyen légforgalmi cégek vannak ott? :D Na mindegy, elvileg majd erre is rávilágítanak majd, nem maradok el senki mellett. Az angol nyelvi tudomány pedig zseniális volt. Nagyon tetszett! Szerencsére nem sokat beszéltek angolul, csak olyasmit, hogy John is happy, ezt még én is tök simán megértettem :P Majd ebbe is belerázódom, és megtanulom a nyelvet, nem lesz gond.

Lejárt a 7 perc, úgyhogy páá, majd legközelebb tudósítok ;)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ajaj...

Szerelem, ami fáj