Paranormal szubsztancia - avagy lemerült akksi az agyban

Tiszta sor.
Alszom mint a bunda, szó se róla. De hogy azok az álmok! Hihetetlen. Ha csak az utolsó napokat veszem figyelembe, elmondhatom, hogy kivégeztem az egyik főnököm egy darab rajzszöggel, kergettem egy vámpír tinit a kabátjáért, egy kolegával táncoltam egy üres bálteremben, elrabolt egy pszichopata egy csapat fiatallal együtt, földalatti alterkocsmában buliztam, Vácról úgy szaladtam haza, mint egy megvadult farkas és rámtámadt egy alkoholista bkv alkalmazott.
Valahogy ki kéne találnom, mi lehet a biológiába átszervezett shift+delete kombó, hogy néha üríthessem a lomtárat. Valamelyik kollégám feltette a kérdést: Hogy lehet, hogy te mindig emlékszel az álmaidra? A válasz az, hogy nem tudom. Azon kívül, hogy napközben ezzel szórakoztatom szűkkörű társaságom, nem sok hasznát veszem. Viszont időnként segít rávilágítani olyan problémákra, amik mellett a szürke hétköznapokban simán elmegyek.
Álmunkban az agyunk azért pörög, hogy feldolgozza azt a rengeteg figyelmen kívül hagyott információt. Ha egy nyüzsgő teremben beszélgetsz valakivel, akkor nem csak őt hallod, hanem azt a körülötted lévő 20-30 embert is, akiknek a hangja betölti a helyet. Az információ elraktározódik, és ha csak nem vagy megszállott buddhista, aki napi 5 órákat meditál, nem fogod felhasználni, mert túl mélyen van az agyadban. A tudatalatti, vagyis a szubsztancia azonban nincs is olyan elérhetetlen helyen, mint gondolnánk.

Mint mondtam, éjszaka ezek az infók előjönnek, ízek, szagok, szinek, hangok és olyan kavalkádban sorakoznak, hogy a végén összevont szemöldökkel ébredsz, egy oltári hülye álommal a tudatodban. Jobb esetben azonnal elfelejted, hiszen szükségtelen megjegyezni, de előforful, hogy emlékezni fogsz rá. Abszolult testidegen álmaink lehetnek, amik mégis a lehető legközelebb állnak hozzánk, hiszen az ember csak olyasmit képzelhet el, amit már egyszer a tudatába táplált.

Ezek szerint láttam már vámpír tinit? Nem, személyesen nem, de láttam filmeket, láttam szineket, láttam már kastélyt, jártam sötétben és ha hiszed, ha nem, de szeretnék kabátot venni. Miért ebben a formában álmodtam meg? Azt nem tudom, de legalább tisztában vagyok vele, hogy vagy le kell kattannom a kabát témáról, vagy vennem kell egyet, hogy ne ezzel foglalkozzak álmomban.