Séta a XVII. kerben

Nagyon piszkálhat már tudat alatt Imanol reakciója. Azt álmodtam, hogy kaptam tőle levelet, postaládába, ráadásul jó vastagot. Tele volt régi irkálásokkal, rajzokkal, novellákkal, amiket együtt csináltunk. Nem tudom, ez mit jelent, minden esetre igen, várom már, hogy valamit reagáljon. Majd meglátjuk, hogy mi lesz.

Tegnap találkoztam Ádámmal és nagyon újonnan jött az ötlet, ezért igen csak meglepődtem, de jól éreztem magam. Sokat beszélgettünk (ja Ő amúgy általános iskolás gyerekszerelmem), sétáltunk, bemutatta nekem a kerületet, amit illett volna már ismernem. Elmentünk a szőlőshöz ami nemrég lángra kapott és nagy hamufelhőt kavart fölöttünk, aztán lesétáltunk a patakpartra, befészkeltünk az egyik padra, aztán átjött hozzám. Csináltam forró teát, meg ettünk egy kis frissen sült sajttortát (ami Ricsi szerint szar, szerintem nem olyan szar, Ádám szerint meg jó volt). Ebből a felállásból azért szerintem érezhető, hogy Ricsi csinálta, csak mint mindig (általában) a szakács[cukrász] elégedetlen magával. Aztán még felmentünk, a fiúk bíbelődtek valami késekkel meg számítógépes cuccokkal, addig én megeresztettem egy levelet Kedves Emberem irányába, hogy jó érzés legyen majd a telefonjára nézni, mikor felébred... :) Szóval jó volt, a délutáni programról nem is beszélve... :D Katarzis:-)

A mai tervek a következők: Megyek Janiékhoz, bográcsozunk, beszélgetünk, leisszuk magunkat borral (nem a ruhánkat), és jókat nevetünk. Nórival, Zsombival és ha minden igaz akkor Brigivel együtt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ajaj...

Nunca me olvides