barátok
Már én unom a sok nyavajgást, ezért sorry:) Gondoltam írok valami pozitívat is, hogy ne mindig csak az érem egyik oldalát mutogassam. Azért ott van az a sok jó is, ami velem történik.
Valamikor beszélgettem Szaszával és neki azt mondtam, hogy nem szeretek panaszkodni társaságban. OK, ez nem társaság, de azért sok ember olvassa a gondolataimat, és ha azok mindig negatívak lennének, kialakulna egy elég "sötét" kép rólam mások fejében. És az szarügy. Azon gondolkoztam, hogy simán lehetnék egyedül is. Nem kéne hozzá sok, hogy mindenki elforduljon tőlem, de tényleg... A mostani énem elég megosztott személyiség. Most van, akiket szorosabban ölelek magamhoz, és vannak, akiket még jobban elviselhetetlenebbeknek tartok, mint eddig. Azt mondom, hogy ez így jó. Mert szorosabb kötelékeim vannak, erősebb érzelmeim mások felé, egy-két helyen kiugróan magasak, és vannak, akik tökre hidegen hagynak. Ez valószínűleg, ha így marad, akkor a "maradék", akiket nem viselek a szívemen, teljesen lemondanak rólam és ellenszenves leszek nekik. Persze feltehetném a kérdést: Miért izgat ez engem, ha most jelenleg teszek rájuk? Azért, mert csak azért nem érdekelnek, mert jól elvagyok a kis komfortzónámban. Nem idegesít senki, nem hagyom magam kihasználni, nincs gyenge pontom. Illetve van, de azt csak azok tudják, akik hozzám tényleg közel állnak. És itt is gond van. Meddig lesznek ők mellettem? Ki tudja, lehet, hogy történik valami, és puszipajtásoknak annyi. Az ember már csak ilyen. Változik. Én is megváltoztam, nem egyszer, nem kétszer, és mindannyiszor változtak a körülöttem lévő/élő emberek is (kivéve a családot). Persze remélem, hogy a mostani baráti kapcsolataim kihúzzák jó sok ideig, és nem lesznek újabb mérföldkövek az életemben, ahol megint "lecserélődnek" a barátaim.
Alexa nagyon jól látja a helyzetet. Konfliktusok mindig is voltak, és mindig is lesznek. Talán volt nekünk is egy hullámvölgyünk, amikor nem volt minden tiszta és habos-babos, de megbeszéltük, és ez még inkább előre vitte a kettőnk közti kapcsolatot. Szeretem őt, ezt tudja ő is nagyon jól, de ha nem lennének nézeteltéréseink, vitáink, vagy egyéb bonyodalmak, nem lenne, ami előremozdítaná a barátságunk, és egy mocsárba ragadnánk. Ez mindenhol így van. Szerelemben, barátságban, családban, stb... Olyan nincs, hogy valami tökéletes... Sosem volt és sosem lesz. Illetve... akkor a tökéletes nem az, ha valami nem tökéletes?:)
Valamikor beszélgettem Szaszával és neki azt mondtam, hogy nem szeretek panaszkodni társaságban. OK, ez nem társaság, de azért sok ember olvassa a gondolataimat, és ha azok mindig negatívak lennének, kialakulna egy elég "sötét" kép rólam mások fejében. És az szarügy. Azon gondolkoztam, hogy simán lehetnék egyedül is. Nem kéne hozzá sok, hogy mindenki elforduljon tőlem, de tényleg... A mostani énem elég megosztott személyiség. Most van, akiket szorosabban ölelek magamhoz, és vannak, akiket még jobban elviselhetetlenebbeknek tartok, mint eddig. Azt mondom, hogy ez így jó. Mert szorosabb kötelékeim vannak, erősebb érzelmeim mások felé, egy-két helyen kiugróan magasak, és vannak, akik tökre hidegen hagynak. Ez valószínűleg, ha így marad, akkor a "maradék", akiket nem viselek a szívemen, teljesen lemondanak rólam és ellenszenves leszek nekik. Persze feltehetném a kérdést: Miért izgat ez engem, ha most jelenleg teszek rájuk? Azért, mert csak azért nem érdekelnek, mert jól elvagyok a kis komfortzónámban. Nem idegesít senki, nem hagyom magam kihasználni, nincs gyenge pontom. Illetve van, de azt csak azok tudják, akik hozzám tényleg közel állnak. És itt is gond van. Meddig lesznek ők mellettem? Ki tudja, lehet, hogy történik valami, és puszipajtásoknak annyi. Az ember már csak ilyen. Változik. Én is megváltoztam, nem egyszer, nem kétszer, és mindannyiszor változtak a körülöttem lévő/élő emberek is (kivéve a családot). Persze remélem, hogy a mostani baráti kapcsolataim kihúzzák jó sok ideig, és nem lesznek újabb mérföldkövek az életemben, ahol megint "lecserélődnek" a barátaim.
Alexa nagyon jól látja a helyzetet. Konfliktusok mindig is voltak, és mindig is lesznek. Talán volt nekünk is egy hullámvölgyünk, amikor nem volt minden tiszta és habos-babos, de megbeszéltük, és ez még inkább előre vitte a kettőnk közti kapcsolatot. Szeretem őt, ezt tudja ő is nagyon jól, de ha nem lennének nézeteltéréseink, vitáink, vagy egyéb bonyodalmak, nem lenne, ami előremozdítaná a barátságunk, és egy mocsárba ragadnánk. Ez mindenhol így van. Szerelemben, barátságban, családban, stb... Olyan nincs, hogy valami tökéletes... Sosem volt és sosem lesz. Illetve... akkor a tökéletes nem az, ha valami nem tökéletes?:)
jááj te, erre nem tudom hogy bukkantam rá, de tetszik (:
VálaszTörlésKöszi, nézz be legközelebb is... :D Akárki is vagy :P
VálaszTörlésTalló voltaam :D <3
TörlésLike xD <3
Törlés