Tegnap esti buli

Nahát ez a tegnap este... Kicsit kirúgtunk a hámból, ahogy húgom írta nem rég. Igaza van, tök jól éreztük magunkat, lejártuk a lábunkat, várost néztük, medencét kerestünk, illegálisan pisiltünk, engem meg majdnem behajítottak a Dunába. Rajmi kapott is érte egy pofont, mondjuk benne volt az is, hogy kaptam egy arcon legyintést. Szerintem megérdemelte, csak hát neki olyan kis szűziesen törékeny lelkivilága van és jól megsértődött rám. Még puszit sem kaptam tőle :D Na mindegy, járulékos veszteség, majd megbékél... Én személy szerint iszonyjóóóól éreztem magam! :D Robinak volt névnapja amúgy, azért ültünk így össze páran. Csabiék hamar leléptek, utánuk jött egy csapat ember, akik egy másfél óra múlva szintén leléptek Obiékkal. Mármint Sági végig velünk maradt, Ő igen nagy paryface... xD



Éjszaka meg mondanom sem kell, nagyon aktívan álmodtam már megint! Most nagyon furi volt, buliztunk, ismeretlen férfiakkal. Húgom is ott volt egy darabig, de ő lelépett korán, csak én maradtam, meg egy rakás pasas. Egy nagy asztalnál ültünk és kártyáztunk, azok bagóztak, én meg tyúkhúslevest ettem... o.O Aztán egyszer csak a velem szemben ülő férfi átnyúlt az asztalon és úgy rámarkolt a cicimre, mintha abba kapaszkodott volna elestében... Fájt is tisztességesen, meg keményen odaszóltam neki, hogy ezt hogy képzelte? Természetesen erre válasz nem jött, de nagyon gyorsan visszahúzta a kezét! A Barom! Aztán fogtam a tányérom és arrébb akartam menni, de Robi valahogy fellökött hátulról, és a leves tartalma a földön landolt... Nagyon mérges voltam, mert azon az este már nem ez volt az első, hogy kiborítottam valamit. Ráadásul hirtelen leoltották a lámpát, és jött egy másik lány, tortával a kezében. Valakit éppen felköszöntöttek, illetve akartak, mert a csaj akkorát taknyolt a tyúkhúslevesen, hogy kirepült a torta a kezéből és szabályosan felkenődött a plafonra. Igazából mindenki csak röhögött a történteken, de én nem találtam viccesnek, elég rossz passzban voltam. Aztán egy idő után kimentem az előszobába, miután lejátszottunk még egy-két meccset, és elkezdtem befűzni a cipőmet. Akkor a kedves Emberem ( :) ) odajött hozzám és egy nagy, mexikói, piros kalapot tett a fejemre. Láttam, hogy rajta meg egy cowboy kalap volt. Elég viccesen nézett ki és jól meg is nevettetett. Mármint a rajtam lévő mexikói kalap... Ott ült a cipős szekrényen, én meg gondoltam egyet és felkúszva a lábai között csentem egy jóóóóóóleső csókot.


Na ez volt az a pillanat, amikor kaptam egy hívást a külvilágból és jól fel is ébredtem... De olyan kómás voltam, hogy csak a nevét tudtam elolvasni, és vissza is aludtam. Persze mit álmodtam ez után? Ricsi ott áll az ajtómban, én fekszem az ágyamban, kidőlve, és őt is felhívta Máté. Csak most rajta keresztül keresett engem, mivel én nem vettem fel. Erre bátyám áthívta őt, hogy jöjjön nyugodtan, talán majd felébredek nemsokára. Ööööööö... innentől kezdve olyan érzésem volt, hogy várom a Mátét, én meg alszom... és Itt folyt össze a valóvilág meg az álomvilág, és a két világ kavarodása jószerint nem valami kellemes érzés. Hányinger, szédülés, tompaság, meg egy enyhe kis rosszkedv fogja jellemezni a napomat. Persze a rosszkedvemet tudom befolyásolni, szóval az nem mérvadó, de most is érzem, hogy jóval tompább vagyok a kelleténél, és nem a sör miatt... No, majd elmúlik, most azonban megyek és csobbanok egy nagyot, nemsokára jön a kis unokahúgom, őt is dajkálom a medencében, hogy el ne süllyedjen... :D 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ajaj...

Nunca me olvides