Flört

Azt hiszem ma is degeszre tömtem a pocimat. Licével, Beevel, Brigivel és Ricsivel elmentünk a Deák Ferenc utcai Hard Rock Cafe-ba. Megünnepeltük Lice vizsgáit, mivel mindegyiken átment, tök jó jegyekkel... :) És azt hiszem Brigivel a szemünket is jóllaktattuk... Olyan helyes pincér srácok sürögtek körülöttünk, hogy néha tökre elfeledkeztem magamról, épp csak a szemem nem esett ki a helyéről. Na jó, azért moderáltam magam, de nem voltam vak, az tuti... :)

Egyébként ma már amúgy is ért személyes siker. Az utcán nagyban hallgattam a zenécskémet, jó kis Avantasia-tól a még jobb Death is just a feeling című dalt, körülbelül 10x ment már le akkorra ez a szám, de még mindig virultam rajta... na a lényeg, hogy így somolyogva lépdelltem Ági felé, ugyanis mentem énekre meg zongorára, és szembejott velem egy fiatal srác (igazából észre sem vettem), aki utánam fordult és meg is állított. Kissé csalódottan vettem ki a fülemből a zenét, de megadtam neki a lehetőséget, hogy leszólítson, és lőőőőőn, meg is tette... Azt mondta, olyan szépen mosolyogtam, hogy nem mehetett el mellettem, muszáj meghívnia egy fagyira. Próbáltam először elutasítani, de olyan rendes volt, és már harmadszor mondta el, hogy csak ugorjunk be a cukrászdába, hogy beadtam a derekam. Végül meghívott egy citromos fagyira (mellesleg megjegyezném, hogy három gombócot akart adni, de hát énekóra...), majd kimentünk sétálni, elkísért Ági kapujához. Igazából nem volt vele semmi gond, aranyos srác, csak nem egészen értem az élettörténetét... Elvileg 6 hónapja dolgozik biztonságiként egy filmstúdióban, előtte meg 7 évig dolgozott pékségben, és 12órás volt, éjszakai műszakban. Na akkor most vagy nincs mása, csak 8 általánosa, vagy nem aludt kb 8 éve. Vagy, harmadik opció, hogy 30 éves, csak úgy néz ki, mintha húsz lenne. Na ezen nem lepődnék meg, van még ilyenre példa... Végül csak megadtam a számom! Bár nem tudom minek, szerintem többet nem fogunk találkozni, illetve nem fogott meg benne semmi.

Tegnap este áthívtam Norbit, mert tök egyedül voltam otthon. Már annyira nem tudtam mit kezdeni magammal, és ilyenkor jön jól ez a kis mentőöv. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, mert itt van nekem Ő is, meg Roli is, meg Máté és Endi. Jó környéken lakom, imádom a szomszédokat és szerencsére korombeliek is, úgyhogy remekül el tudunk lenni. Jó, persze nem csak akkor, amikor unatkozom, nem arról van szó, hogy kihasználom őket, mert abszolult nem! Endivel meg Mátéval pl jókat focizunk, Rolival beszélgetünk, Norbival meg általában horrort nézünk, vagy kiülünk valahova hülyülni, meg ilyenek. :D Na tegnap én hívtam és vagy két órán keresztül pancsoltunk, már úgy néztem ki mint egy mazsola!! xD Aztán később kihozott egy üveg bort, és kiültünk a játszótérre, beatakkoltuk a mászóvárat és ott csöveztünk vagy éjfélig. Aztán átköltöztünk a körhintába, ahol meghót az üveg bor... Volt nincs :) Szóval jók voltak ezek a napok, eddig mindig sikerült valamit alkotni. Nem akarok unatkozni a nyáron, szeretném annyira kihasználni, amennyire csak lehet. Főleg, hogy csomót kell tanulnom, meg dolgoznom. Akkor legalább a maradék időt szórakozással töltöm és nem punnyadással. :)

Ilyen lesz az én nyaram!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ajaj...

Szerelem, ami fáj