Csak az időjárás
Nem tudom mit írhatnék... azon kívül, hogy nemrég esett a hó. Jó érzés volt. Az még mindig jó. Aztán ma esett az eső. Elmosott mindent és csak a latyak maradt utána.
Népszerű bejegyzések ezen a blogon
ajaj...
Fura gondolataim vannak. Már megint, igen, a jó öreg, megszokott gondolatok... :D Először is azzal kapcsolatban, hogy vajon Nóri miért nem hív fel? Lehet, hogy más dolga van? Vagy nekem kéne felhívnom őt? Vagy ilyenkor mi a prioritás? Valószínűleg, ha nem jelentkezik, akkor Janival van, akkor én meg nem akarom zavarni, mert ő akkor boldog, ha együtt vannak. De akkor mikor beszélünk? Majd a suliban... igaz, még az is valami. Alexával viszont együtt voltam szombaton is, meg vasárnap is. Örülök, hogy vele voltam, bár kicsit feszkós volt a légkör... Valószínűleg őt is úgy belb*szta az a "bizonyos" gyerek, aki engem is. Bár én nem miatta voltam annyira mosórongy tegnap, hanem a történtek miatt is. A tudat, hogy Tomi elmegy, meg hogy többet nem fogunk találkozni az utazásig... Az egész úgy pörög bennem, mint egy befejezetlen képregény lapjai. Csak képek, színek, SZÍNBOMBÁK, de nem látom bennük az összefüggést. Túl sok minden jár a fejemben, és kezdek bekattanni. Talán le kéne hűt...
Szerelem, ami fáj
A facebookot böngésztem.... Aztán egyszer csak megláttam egy nagyon ismerős képet. A férfi, akit szeretek, kiposztolt valamit... Miért olyan nagy szó ez? Végülis, 17 napja beszéltünk utoljára. Igaz, hogy abban maradtunk, délután visszahív, mert dolga van, de hát azóta is hív. Szóval miután láttam, hogy elég jól van a facebookozáshoz, gondoltam felhívom és megkérdezem, mikor és hogyan lett vége a kapcsolatunknak. Hogy utál-e, vagy lehet még közöttünk normális kapcsolat? Barátomnak tekinti-e magát, avagy el akar vágni tőlem mindent? A cuccai itt vannak nálam jó ideje, várják, hogy feladjam postán. Egy-két ruhadarab, a mini képregények, amiket kettőnkről rajzoltam, egy könyv, amibe sosem olvasott bele (mert nem volt nálam annyit végül), a lányom rajzai, amiket neki rajzolt, néhány tisztálkodószer és persze a pénze, amit itthagyott nagylelkűen, de nem használtam belőle, így csak őriztem neki. Belecsomagolnám még a szerelmet, amit iránta érzek, a tiszteletet, a biztonságérzetet, ...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése