Ahw... erre nincs más szó?!
Ahw... tudod, van az az érzés, amit senki nem tud elfelejteni... mindegy, hogy milyen távoli vagy közeli az emlék, mégis beleborzongsz és görcsbe rándul a hasad, mert akarod megint és megint, and again, and again, y otra vez, y otra vez, y otre vez... Ki tudja miről beszélek?:) Aki nem, az hazudik!
És pont ez a jó az emlékekben, hogy hiába telt el nem tudom én hány év, attól még pontosan fel tudod idézni, legyen szó bármiről, már ha igazán akarod. Tapasztalataim szerint dolgokat nem lehet elfelejteni, hacsak nem kizárod az elmédből, gondolataidból. De attól az még ott van, csak elnyomod. Na én nem szoktam elnyomni semmiféle emléket, NEM SZABAD! És ettől tudom átélni újra az életem, ha úgy akarom. Ettől tudok jobban kalkulálni, így lehet más más következtetést levonni eseményekből... Most mégis hol tartanék, ha el akarom felejteni, hogy milyen szar volt a volt barátommal, mert sós teát itatott velem, és legszívesebben elfelejteném, hogyan hánytam szét utána a vécét... Nagyon guszta, mi? De ha erről inkább tudomás sem akarnék venni, mert úgy berágtam rá, akkor elkövetném úúúújra, és úúújra ugyan azt a hibát, hogy lekötözöm magam egy idegbeteg állat mellett, csak mert azt mondta, hogy szép a szemem. Na nem, kössz, nekem ebből elég volt, gyűjtöm a tapasztalatot, nem felejtek el semmit, és ha már tudom, mi a jó nekem, akkor vagyok boldog igazán! Persze korábbi bejegyzésemben ott volt ez a nagy "Világ szeretet", meg "megeszek mindent, amit a tányérra dob", persze, csak ha nem ízlik, kiköpöm. Ennyi :) Ha valakinek nem tetszik, akkor bekaphatja... (mármint azt, ami nekem nem ízlett xD )
És akkor én meg most ücsörgök, és merengek, és közben sóhajtozok, és sóvárgok, és mosolygok, és libabőrös vagyok, és nem csinálok semmit, csak nézem a falat, és etc, etc... Na ez így nem lesz jó, Brigivel leballagunk a patak partra! :D:D:D Egy kis figyelemelterelés végett...
És pont ez a jó az emlékekben, hogy hiába telt el nem tudom én hány év, attól még pontosan fel tudod idézni, legyen szó bármiről, már ha igazán akarod. Tapasztalataim szerint dolgokat nem lehet elfelejteni, hacsak nem kizárod az elmédből, gondolataidból. De attól az még ott van, csak elnyomod. Na én nem szoktam elnyomni semmiféle emléket, NEM SZABAD! És ettől tudom átélni újra az életem, ha úgy akarom. Ettől tudok jobban kalkulálni, így lehet más más következtetést levonni eseményekből... Most mégis hol tartanék, ha el akarom felejteni, hogy milyen szar volt a volt barátommal, mert sós teát itatott velem, és legszívesebben elfelejteném, hogyan hánytam szét utána a vécét... Nagyon guszta, mi? De ha erről inkább tudomás sem akarnék venni, mert úgy berágtam rá, akkor elkövetném úúúújra, és úúújra ugyan azt a hibát, hogy lekötözöm magam egy idegbeteg állat mellett, csak mert azt mondta, hogy szép a szemem. Na nem, kössz, nekem ebből elég volt, gyűjtöm a tapasztalatot, nem felejtek el semmit, és ha már tudom, mi a jó nekem, akkor vagyok boldog igazán! Persze korábbi bejegyzésemben ott volt ez a nagy "Világ szeretet", meg "megeszek mindent, amit a tányérra dob", persze, csak ha nem ízlik, kiköpöm. Ennyi :) Ha valakinek nem tetszik, akkor bekaphatja... (mármint azt, ami nekem nem ízlett xD )
És akkor én meg most ücsörgök, és merengek, és közben sóhajtozok, és sóvárgok, és mosolygok, és libabőrös vagyok, és nem csinálok semmit, csak nézem a falat, és etc, etc... Na ez így nem lesz jó, Brigivel leballagunk a patak partra! :D:D:D Egy kis figyelemelterelés végett...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése