Éljen a ballagás, még több ilyet...

Tegnap végre megint kiszakadhattam a saját szörnyű légközömből (alias Szoba). Mivel ballagás volt, csak 1-re kellett bemenni a suliba, aminek azért is külön örültem, mert így egy laza fél11-es keléssel kezdhettem a napomat. Na még ilyet... Aztán miután megfürödtem kétszer, hajat mostam, megreggeliztem, meg meditáltam kicsit az életen... na akkor indultam csak el :) Sokkal jobb is volt a kedvem, mint szokott. Gondolkoztam már azon, hogy jobb lenne minden nap 1-re bemenni a suliba, de aztán mindig rájövök, hogy ez egy nagyon szar ötlet. Valószínűleg mindenki otthon döglene délelőtt az ágyban, nem lehetne programot csinálni. 1-8-ig suli, utána vagy mindenki hulla már, vagy túl késő van, stb, megint nem lehetne programot csinálni. Mind1...
Azért mi Nórival és Alex-szal megoldottuk ezt a problémát:) Először is, nem csináltunk lóf*szt sem. Annyit hozzá tudtunk járulni az iskola díszítéséhez, hogy szaggattunk le virágokat a kiserdőben és azokat szépen SORBAN leRAKTUK a büfé előtti pultra. Egy kis odafigyeléssel, hogy ne nagyon látszódjon rajta, hogy tényleg csak leraktuk oda, mert nem akartuk kidobni... Egyébként elég igénytelen lett idén a ballagás. Nuku virág, semmi dísz vagy szalag. Volt, aki meg is szólta ezt... Arról nem is beszélve, hogy amikor már mentek körbe a ballagók az iskolán, akkor esett le nekünk, hogy valaki bezárta a teremajtót, amiben elvileg mi díszítettünk és így nagy tumultus lett a folyosókon, mivel nem tudtak bent körbemenni...
De annyira nem volt vészes, mondom, mi kint voltunk a terminálban, vettünk sört, meg egyebeket, kiültünk a kiserdőbe és elvegetáltunk. Ha már itt tartunk, lehet, hogy én már csak fotoszintetizálni tudok... Nagyon kijöttem az evés "mesterségéből", és azt vettem észre, hogy ha eszek, rosszul leszek, ha nem eszek, akkor fáradt vagyok, szóval mindenhogy rossz.

Ma este is volt egy kis akció ilyen téren... De inkább sorrendben!

Sajna cenzúráznom kellett a kép nagy részét, mert Nóri szerint nagyon illedelmetlen viselkedés az, ha az ember nyújtogatja a nyelvét a fényképezőgépnek... Ez amúgy egy régi kép és Nóri tegnap nem volt velünk :'( -RIP-

Szóval suli után hazamentem, kicsit vártam és indultam vissza találkozni Robival a Soter-ben. Késtem egy keveset, de szerencsére ő is! Onnan átmentünk Zöld Gyémántba, és most jön az akció rész, alig hogy megérkeztünk, már rángattam be Alexát a női mosdóba. Épp hogy beértünk, én konkrétan összeestem volna, ha nem ülök le a sarokba. Kiment a vér a fejemből, az ereimből, lehűltem egy pillanatra és elfogott a remegés. Ezután szaladtam hányni. Alex ott volt velem és ez megnyugtató volt számomra. Nem tudom, hogy mi a fene bajom van, de mostanában ez előfordul. Persze, az első kérdés az volt, terhes vagyok-e? Hogy ne, megáldott a szent lélek. Ezek után mondta nekem, hogy ne igyak ma, meg vigyázzak magamra stb. Annyira nem kell félnem, mert ha ezt el is felejtem, ő ott van, és rám szól... :) Kis anyatigris. Szó ami szó, tényleg nem ittam semmit, és kicsit se néztek ám hülyének, hogy egy kocsmában nekiállok kólát meg csapvizet inni... :D
De nem érdekelt... Bármennyire is vigyáztam ezzel, pár óra múlva megint rám jött ez a rosszullét, szintén mentem egy kört a mosdóba, csak most Alex nélkül. Azt mondta, majd ha levizsgáztunk spanyolból, akkor elmegyünk orvoshoz, hogy kiderítsék, mi a retek bajom van, és miért esik le a vérnyomásom két szempillantás alatt? Jó lenne tudni, nem akarok valami kripli szerencsétlen lenni megint. o.O


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ajaj...

Nunca me olvides