Csak egy kis semmiség...
Na végre volt egy éjszaka, amikor nem hajszoltam magam túl az álmoktól és kipihenten ébredtem, erre ma megint... Kb. mint egy hulla, olyan lehettem :D Mondanak ötleteket, hogy vajon miért álmodok össze minden baromságot, lehet találgatni, persze, de ez nem segít rajtam... Inkább visszaveszem régi mesterségem és elkezdem megint magamnak építgetni az álmaimat, azt csókolom... Nem fogok itt minden éjjel imádkozni, hogy végre egyszer hagy pihenjek én is kicsit:)
Ma is tök sokat beszélgettem Szabival, ami megint segített rajtam egy kicsit:) Minden alkalommal kevesebb titok szorong bennem, és minden alkalommal többet tudok meg másokról, jelen esetben róla. Ami viszont azért jó, mert imádom és szuper jó példakép!! :D Amúgy is feszült voltam ma... Ofő kitalálta, hogy ki kell fizetni 5100Ft-ot, ha nem megyünk el osztálykirándulásra (itt csak az információ NEM ÁTADÁSÁN voltam fennakadva, amúgy jogos...). Erre Nóri is meg Alex is kiakadtak. Ott ültem közöttük, és mind a kettő telefonon konzultált az anyjukkal, miközben én úgy ültem ott, mint egy darab kavics a sárban, és nem értettem, hogy hirtelen hova lett mindenki? Aztán mivel nem kicsit feleslegesnek éreztem magamat, szó nélkül odébb mentem. Hát nem esett jól, de annyi, meg egy bambi. Szerencsére, mondom, jobb lett a kedvem délutánra:) majdnem két és fél órát beszélgettünk, áh... inkább 2 és negyed, de oly mindegy. Aztán amikor már félig megölt a nap, szétcsíptek a hangyák és ugráltam mert annyira kellett pisilni, visszamentünk a suliba. (kertben tartózkodás után)
Tegnap viszont nagyon jól éreztem magam végig:)
Egyrészt azért, mert túl vagyok a spanyol vizsgán, ami mint kiderült, 3-as lett... Szerintem jó az, azt figyelembe véve, hogy mennyit készültem rá!
Másrészt meg azért, mert este kikísértük a fiúkat, Csabit és Robit a Keletibe, ugyanis Varsóba utaztak egy jó kis Metallica koncertre. Mázlisták... :) Alexa édes volt, hogy mennyire meghatódott, szerencsés srác ez a Csabi, ha fiú lennék, nekem is ő kellene:P Aztán elmentünk Örsre a Zöld Kancsóba, és megittunk egy sört, miközben beszélgettünk. Sok minden szóba jött, és olyan kötetlenül, felhőtlenül tudtunk beszélgetni, hogy akkor meg már én érzékenyültem el. Olyan szinten kiöntöttem a lelkem Alexnak, hogy akár el is szégyellhettem volna magam, de pont ez volt a lényeg: Nem kellett!
Nagyon boldog vagyok, hogy a barátnőm, és hogy tényleg nincs sok barátom, de ők a mindenem. Megválogatom, hogy kinek mondok el és mit, mert tudom, hogy egy rossz szó, és a hátamba döfheti a kést, a titkaimmal együtt. De ők nem ilyenek... Ők az én igazi Naplóm :)
Ma is tök sokat beszélgettem Szabival, ami megint segített rajtam egy kicsit:) Minden alkalommal kevesebb titok szorong bennem, és minden alkalommal többet tudok meg másokról, jelen esetben róla. Ami viszont azért jó, mert imádom és szuper jó példakép!! :D Amúgy is feszült voltam ma... Ofő kitalálta, hogy ki kell fizetni 5100Ft-ot, ha nem megyünk el osztálykirándulásra (itt csak az információ NEM ÁTADÁSÁN voltam fennakadva, amúgy jogos...). Erre Nóri is meg Alex is kiakadtak. Ott ültem közöttük, és mind a kettő telefonon konzultált az anyjukkal, miközben én úgy ültem ott, mint egy darab kavics a sárban, és nem értettem, hogy hirtelen hova lett mindenki? Aztán mivel nem kicsit feleslegesnek éreztem magamat, szó nélkül odébb mentem. Hát nem esett jól, de annyi, meg egy bambi. Szerencsére, mondom, jobb lett a kedvem délutánra:) majdnem két és fél órát beszélgettünk, áh... inkább 2 és negyed, de oly mindegy. Aztán amikor már félig megölt a nap, szétcsíptek a hangyák és ugráltam mert annyira kellett pisilni, visszamentünk a suliba. (kertben tartózkodás után)
Tegnap viszont nagyon jól éreztem magam végig:)
Egyrészt azért, mert túl vagyok a spanyol vizsgán, ami mint kiderült, 3-as lett... Szerintem jó az, azt figyelembe véve, hogy mennyit készültem rá!
Másrészt meg azért, mert este kikísértük a fiúkat, Csabit és Robit a Keletibe, ugyanis Varsóba utaztak egy jó kis Metallica koncertre. Mázlisták... :) Alexa édes volt, hogy mennyire meghatódott, szerencsés srác ez a Csabi, ha fiú lennék, nekem is ő kellene:P Aztán elmentünk Örsre a Zöld Kancsóba, és megittunk egy sört, miközben beszélgettünk. Sok minden szóba jött, és olyan kötetlenül, felhőtlenül tudtunk beszélgetni, hogy akkor meg már én érzékenyültem el. Olyan szinten kiöntöttem a lelkem Alexnak, hogy akár el is szégyellhettem volna magam, de pont ez volt a lényeg: Nem kellett!
Nagyon boldog vagyok, hogy a barátnőm, és hogy tényleg nincs sok barátom, de ők a mindenem. Megválogatom, hogy kinek mondok el és mit, mert tudom, hogy egy rossz szó, és a hátamba döfheti a kést, a titkaimmal együtt. De ők nem ilyenek... Ők az én igazi Naplóm :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése