Álmomban vagyok önmagam

Uh anyám, olyan frusztrált volt az álmom, hogy hullafáradtan keltem fel már megint...
Ez annyira gáz... azért fáradok el, mert alszom... Valahogy nem értem:/

Több részre tagolódott ma az álmom, de csak néhány dolgot fogok kiemelni. Például azt, hogy:
(...) levettem a pulcsimat, amibe beleakadt a hajam és kitéptem... Úgy néztem ki, mint egy csöves, a fejem tetején rövid volt a hajam, oldalt meg hosszú... Mind ezek mellé vöröses barna volt, szóval tökre kiakadtam, hogy így nem tudok elmenni bulizni. Barbi pedig pont hívott egy házibuliba, hogy bemutassa a barátait és hogy szórakozzak egy kicsit én is. Ott vagdostam a hajamat egy körömollóval, hogy valahogy azért mégis kinézzek. De mielőtt eljutottam volna a buliba, a családommal mentem étterembe, méghozzá a Gundell-be, de apukámat valamiért kitiltották, és csak a teraszon foglalhattunk helyet. Mivel a pincérnővel összevesztem, ezért a saját szendvicsemet kellett kicsomagolnom, és apukám azt mondta, hogy még örülhetek, ha megengedik, hogy ott egyek...
(...) A buli, ahová Barbi hívott, nagyon jó volt! Félhomály volt a szobában, kicsit fülledt volt a levegő, de pont annyira, hogy még ne legyen kellemetlen. Sokan voltak, és mindannyian érdeklődve jöttek hozzám, kérdezgettek, hogy ki vagyok, mi vagyok? Még a hajam is tetszett nekik, bár akkor már egészen rövid volt, és hát egész jó kis fazonra vágtam :D
(...) Éjszaka a villamoson hullafáradtan álltam, és egy plakátot bámultam. Láttam, hogy mögöttem egy barna hajú srác ül, és éppen szundikál. Gondoltam egyet és beültem az ölébe. Nagyon meglepődött, de nem szólt egy szót sem, csak fogta magát és átkarolt, hogy kényelmesen üljek. Hátradőltem, az arcához szorítottam az én arcom, és az jutott eszembe, hogy még nem is láttam, ki ő. Mármint nem láttam az arcát... De aztán az is eszembe jutott, hogy kit érdekel, kedves, egy szó nélkül elfogadott, jó testalkatú, jó illatú, igényes, mi más kell? Éreztem, ahogy szuszog a nyakamba és ezzel persze kirázott a hideg... Nem kellett sok, egy perc múlva már csókolóztunk, de MINDEN érzelem nélkül. Jó, persze az a hátborzongató vágy megvolt, de úgy értem az érzelem nélküliséget, hogy nem szerettem, nem is ismertem, nem is akartam vele többet találkozni, stb... annyira furcsa volt...

És akkor most jöhet asszem a magyarázat:

Levettem a pulcsimat, amibe beleakadt a hajam - Péntek este a Zöld Gyémántban kíséreltem meg levenni ugyanígy a pulcsim, és akkor is beleakadt a gombokba a hajam. Természetesen nem kopasztott annyira meg, de azért kitépett egy sovány tincset...

Barbi hívott egy házibuliba - Olvastam a blogján, hogy elment egy sráccal valami házibuliba.

Vagdostam a hajam egy körömollóval - Utálom amikor néhány osztálytársam FOLYAMATOSAN vagdossa a haját kis ollócskákkal, hosszú távon baromi frusztráló.

Érdeklődve jöttek hozzám - Barbi azt is írta, hogy abban a buliban úgy elfogadják őt, amilyen. 

Egész rövid volt a hajam - Brigi megint levágatja a haját, és együtt néztünk most frizurákat tegnap...

Beültem egy srác ölébe, aki nem szólt egy szót sem csak átkarolt - Valamiért Zoli jut erről eszembe, amikor rágondolok, mindig úgy képzelem el, hogy ülök az ölében, egy szó nélkül, és csak együtt vagyunk.

Nem láttam a srác arcát - Nóri mondta nekem, már nem tudom kire: helyes, jó teste van, kedves, érdekled, mi kell még neked? - és igaza van:)

Minden érzelem nélkül megcsókoltam - Robival beszélgettem tegnap pont erről, hogy félek, hogy kiöltem magamból az érzelmeket. Már nem bízom a szerelemben, és képes vagyok minden érzelem nélkül "kihasználni" bárkit. Pont ezért nem szabad most tennem semmit, mert simán megbántanék embereket. Főleg fiúkat...

Ha álmodok, annak mindig van valami jelentősége. Főleg olyan dolgok jönnek elő, amik tudat alatt foglalkoztatnak, bántanak. Ezek itt mind fontosak számomra, de ezt ébren fel nem tudtam volna sorolni... Jó, talán a körömollós hajvagdosás meg a húgom frizurája annyira nem érint meg mélyen, de a többi igen. 

Tényleg aggódom azért, ami válhat belőlem, ha ez így megy tovább. Szeretnék nem elveszni egy ribancban, hanem megmaradni olyan érzelmes lánynak, aki eddig voltam. A gond csak az ezzel, hogy így mindig én szívtam meg a végén. Mert nekem fájt a szakítás, bármilyen formában is fordult elő. Kivéve egyszer, most nyáron, de az tényleg kivételes volt.